Ugrás a tartalomhoz

Zsindelyné Tüdős Klára

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsindelyné Tüdős Klára
“Zsindely Ferenc államtitkár és felesége Tüdős Klára a Gyöngyös Bokrétát vezette a körmenetben (Film Színház Irodalom 1938)”
“Zsindely Ferenc államtitkár és felesége Tüdős Klára a Gyöngyös Bokrétát vezette a körmenetben (Film Színház Irodalom 1938)”
SzületettTüdős Klára
1895. július 20.
Debrecen
Elhunyt1980. április 16. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaZsindely Ferenc
SzüleiTüdős János
Foglalkozásajelmeztervező, néprajzkutató divattervező
Iskolái
KitüntetéseiVilág Igaza díj (2001. augusztus 1.)[1]
SírhelyeFarkasréti temető (8/3-1-99/100)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsindelyné Tüdős Klára témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsindelyné Tüdős Klára, Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára (Debrecen, 1895. július 20. – Budapest, 1980. április 16.) emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, filmrendező, néprajzkutató.

Élete

[szerkesztés]

Liberális szabadelvű családban született. Apja, Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918), édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja.[4][5] (1930-ban Magyar lányok hozománya címmel adott közre egy szakácskönyvet.)[6]

A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadiápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. Az egyik jótékonysági esten a kor ünnepelt sztárja, Blaha Lujza is felfigyelt rá, és megajándékozta egy fiatalkori, magyaros ruhájával.[5]

Apja halála után, családi unszolásra 1919-ben férjhez ment szunyogi Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz, akinek a trianoni országvesztés után odalett érmelléki 400 holdas birtoka. Egy lányuk született, Judit (1921),[7] 1928-ban elváltak.

1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni.[8]

1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy “a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre”.[9] Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.[5]

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter).

Részt vett a falukutató mozgalomban, a falusi munkahelyteremtés ügyét is szívén viselte, 1939-ben kéziszövő telepet alapított Nagylócon, Nógrád vármegyében.

1940-ben, férje támogatásával, alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, melyet paraszti származású, tehetséges gyermekek felkarolására, oktatására hozott létre.[9]

1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára volt az első magyar filmrendezőnő,[10] Fény és árnyék címmel, saját forgatókönyve alapján forgatta le a filmet, melynek jelmeztervezője és producere is volt.[11][12][13][14]

1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett.[15] Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt.

A második világháború idején a svéd misszióval[16] együtt számos üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, közel száz zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is.[5] Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét.[17][9] A háború után evangelizálva járta az országot.

1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, 1951-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként.[18]

Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz, és hat unokájához költözött,[19] de már 1966-ban hazatért.

1970-től megírta a református egyházhoz kötődő kapcsolatát, az évtized közepétől a Nők Lapja és a református sajtó is közölt vele interjúkat.

Utolsó éveiben, ha tehette, minden idejét a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezetben töltötte.[4]

1980 áprilisában hunyt el a Schweitzer Albert református szeretetotthonban, a Farkasréti temetőben nyugszik.[20]

1989-ben a Magyar Református Egyház rehabilitálta. 2010-ben az Országos Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított.[15][21]

Emlékezete

[szerkesztés]
Emléktáblája
XII. kerület Istenhegyi út 92.

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat (Bp., 1938)
  • A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában (Bp., 1940)
  • Az Országos Református Nőszövetség 1944. évi csendes nagygyűlése; szerk. Zsindely Ferencné Tüdős Klára, Ravasz László; Bethlen Ny., Bp., 1944
  • Isten markában (karcolatok, Bp., 1975, 1976, 1977, 1978, 1980, 1982, 1986)
  • Csizma az asztalon (visszaemlékezések, Zürich, 1978, Bern, 1978)
  • Arcképek; Református Zsinati Iroda, Bp., 1978
  • Isten markában; sajtó alá rend. Bottyán Jánosné; 5. bőv. kiad.; Református Zsinati Iroda, Bp., 1980
  • Isten markában élni!; sajtó alá rend. Dizseri Eszter; 9. kiad.; Kálvin, Bp., 1998
  • Isten markában; szerk. Dizseri Eszter; 10. átdolg. kiad.; Kálvin, Bp., 2003

Filmográfia

[szerkesztés]

Jelmeztervező

[szerkesztés]
  • Semmelweis (1939)
  • Erdélyi kastély (1940)
  • Dankó Pista (1940)
  • Fény és árnyék (1943, Kerényi Klárával, Madaras Erzsébettel és Nágay Tiborral)

Forgatókönyvíró

[szerkesztés]
  • Fény és árnyék (1943, Manninger Jánossal)
  • Pesti karnevál [nem valósult meg] (1941)
  • Hetedik parancsolat [nem valósult meg] (1944)

Producer

[szerkesztés]
  • Fény és árnyék (1943, Siményi Alfréddal)

Rendező

[szerkesztés]
  • Fény és árnyék (1943)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ a b Tüdős Klára emlékezete - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  5. ↑ a b c d „Ennyi minden voltam!” – Egy extravagáns nagyasszony története (magyar nyelven). Képmás, 2021. november 16. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  6. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/t-kalmanchey-iren-magyar-lanyok-hozomanya-605811
  7. ↑ http://www.nevpont.hu/view/11856
  8. ↑ http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/tudos-klara-szunyogh-rudolfne-zsindely-ferencne/
  9. ↑ a b c Az életmentő jelmeztervező (magyar nyelven). Cultura.hu, 2015. július 31. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  10. ↑ Ki volt az első magyar filmrendezőnő? (magyar nyelven). nlc.hu, 2021. június 5. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  11. ↑ https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/zsindelyne-tudos-klara
  12. ↑ (1943. november 4.) „Fény és árnyék” (magyar nyelven). 
  13. ↑ Fény és árnyék 1943 (angol nyelven). LILLA CARSON. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  14. ↑ (1943. december 22.) „Fény és árnyék”. 
  15. ↑ a b Kincs törékeny formában – átadták a Zsindelyné Tüdős Klára-díjakat - Reformatus.hu (magyar nyelven). Magyarországi Református Egyház. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  16. ↑ Raoul Wallenberg | Diplomaták. www.wallenberg.hu. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  17. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  18. ↑ Emlékezés a református nagyasszony, Zsindelyné Tüdős Klára (1895-1980) születése 125. és halála 40. évfordulóján (magyar nyelven). ttre.hu. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  19. ↑ Az örök pártfogó (magyar nyelven). Parókia, 2019. december 17. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  20. ↑ Örömmondó - A Budapesti Svábhegyi Református Egyházközség lapja, 2017. December http://refsvabhegy.hu/documents/2017_december.pdf Archiválva 2021. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  21. ↑ http://refkenese.hu/2012/zsindelyne-tudos-klara-dij-nemeth-gyulanenak.html
  22. ↑ http://refsvabhegy.org/gallery_inst/gallery2/main.php?g2_itemId=1669[halott link]
  23. ↑ "Egy nő, aki valóban megtestesíti a feminizmust" - interjú Bódis Krisztával az Istenhegy-trilógiáról (magyar nyelven). GLAMOUR.HU, 2022. június 11. (Hozzáférés: 2023. február 25.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsindelyné_Tüdős_Klára&oldid=27546835”